Ebben a rovatban,megpróbálok a gondolataimból,a tapasztalataimból átadni mindenkinek,egy keveset.

Sokat jár az agyam,folyton gondolkodom,nehezen kapcsolok ki,meditálok az életem dolgain,mit és hol rontottam el.A múlton nem rágodom,de ha vissza nézek akkor talán a jelenlegi életemet tehetem jobbá.

Megpróbáltam azt a modszert amit olvastam egy cikkben.Mentem az utcán és mosolyogtam az emberekre...sokan vissza mosolyogtak.Lehet a fejükben az járt,nem vagyok normális,de hiszek abban,ha bemegyek valahová nem morcosan hanem kedvesen köszönve,és mosolyogva,a hangulat is jobb lesz.

Kell az embereknek az odafigyelés,a törődés még akkor is ha látszólag ezt elutasítják.Mindenki rohan,dolgozik a megélhetésért és nincs ideje kikapcsolni magát a napi pörgésből.Ez nem vezet jóra,saját tapasztalatból tudom.Betegek leszünk,nem bírjuk a stresszt és még lehetne folytatni a végtelenségig.

Megmagyarázzuk magunknak,gogy ez szükséges rossz az életünkben,és akkor döbbenünk rá mennyire rosszul tettük...ha gondban vagyunk.

Beszélgessünk egymással...ha valaki elmodja a problémáit ne úgy vegyük,hogy panaszkodik.Kell mindenkinek valaki akinek kiönti a szívét,aki meghallgatja,mert a bennünk felgyülemlett stressz tönkre tesz bennünket.

Én hiszek ebben és a mantrában....az önszuggesszió a legjobb dolog amivel kezelni tudjuk lelki bajainkat.Hát éljünk vele...nem kerül semmibe. Tartalom