Ebben a rovatban,megpróbálok a gondolataimból,a
tapasztalataimból átadni mindenkinek,egy keveset.
Sokat jár az agyam,folyton gondolkodom,nehezen
kapcsolok ki,meditálok az életem dolgain,mit és hol rontottam el.A múlton nem
rágodom,de ha vissza nézek akkor talán a jelenlegi életemet tehetem
jobbá.
Megpróbáltam azt a modszert amit olvastam egy
cikkben.Mentem az utcán és mosolyogtam az emberekre...sokan vissza
mosolyogtak.Lehet a fejükben az járt,nem vagyok normális,de hiszek abban,ha
bemegyek valahová nem morcosan hanem kedvesen köszönve,és mosolyogva,a hangulat
is jobb lesz.
Kell az embereknek az odafigyelés,a törődés még
akkor is ha látszólag ezt elutasítják.Mindenki rohan,dolgozik a megélhetésért és
nincs ideje kikapcsolni magát a napi pörgésből.Ez nem vezet jóra,saját
tapasztalatból tudom.Betegek leszünk,nem bírjuk a stresszt és még lehetne
folytatni a végtelenségig.
Megmagyarázzuk magunknak,gogy ez szükséges rossz
az életünkben,és akkor döbbenünk rá mennyire rosszul tettük...ha gondban
vagyunk.
Beszélgessünk egymással...ha valaki elmodja a
problémáit ne úgy vegyük,hogy panaszkodik.Kell mindenkinek valaki akinek kiönti
a szívét,aki meghallgatja,mert a bennünk felgyülemlett stressz tönkre tesz
bennünket.
Én hiszek ebben és a mantrában....az önszuggesszió
a legjobb dolog amivel kezelni tudjuk lelki bajainkat.Hát éljünk vele...nem
kerül semmibe. Tartalom |